Európában megkísérlik félremagyarázni a lengyel alkotmánybíróság világos döntését, a vita ugyanis nem arról szól, hogy az európai uniós jognak van-e elsőbbsége a nemzeti joggal szemben, hanem arról, hogy hol van elsőbbsége - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter szombaton az MTI-nek.
Nyílt szópárbajjá fajult a vasárnapig tartó G7 csúcstalálkozón Emmanuel Macron francia köztársasági elnök és Boris Johnson brit miniszterelnök között a Brexit északír megállapodásával kapcsolatos aktuális ügy, a feldolgozott húskészítményekre vonatkozó vámszabályok kérdése, ami miatt a Reuters azt írja összefoglalója címében, hogy a kolbászháború a G7-es csúcstalálkozóra is átterjedt. A brit hírügynökség szerint az egész helyzet olyan feszült, hogy egyes félelmek szerint teljes kereskedelmi háborúvá fajulhat a dolog az EU és az Egyesült Királyság között. Egyelőre nem tudni, hogy a szombati szűkkörű EU-brit egyeztetés az északír protokoll kérdéséről hoz-e előrelépést, mert a Politico információi szerint a britek az EU-tól várják a megoldást, miközben az EU a már megkötött megállapodás betartását szorgalmazza.
Svájc kapcsolata az Európai Unióval legalábbis bonyolult. Szomszédai – Liechtenstein kivételével, amely azonban tagja az EU-t és az EFTA tagjait tömörítő Európai Gazdasági Térségnek – mind uniós tagállamok, a svájciak népszavazáson mégis úgy döntöttek 1992-ben, hogy nem akarnak csatlakozni az unióhoz. Ehelyett mintegy 120 kétoldalú megállapodás szabályozza kapcsolatukat. Ezeket 7 éve tartó tárgyalásokon próbálják egy átfogó megállapodással kiváltani. A közvetlen demokrácia svájci szerepe se mindig könnyíti meg a tárgyalásokat. Látszólag három kérdésben kellene megállapodni, de az igazi gondot az egyes pártokon belül is szélsőségesen eltérő elképzelések és az ebből eredő bizonytalan tárgyalási pozíció jelenti.
Az európai uniós alapszerződések értelmében a belső piac egy olyan, belső határok nélküli térség, amelyben a Szerződések rendelkezéseivel összhangban biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása. Az EU közúti áruszállítási ágazatának reformjáról szóló, nemrég részben elfogadott jogszabálycsomag azonban nem ezt az egységet szolgálja, sőt, kifejezetten kettős mércét generál az Európai Unió tagállamai között. Felvetődik tehát a kérdés: mely tagállamok érdekeinek érvényesüléséig fontos az egyenlőség, illetve az uniós alapszabadságok, mint szerződéses alapelvek?
Az alábbiakban Steiner Attila, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkárának véleménycikkét közöljük.
Ma közös „elvonulást” tart az Európai Unió három legnagyobb intézményének elnöke a franciaországi Bazoches-ban, hogy megvitassák az EU jövőjét és a jelenlegi geopolitikai kihívásokat, amelyet követően holnap közös nyilatkozatot tesznek – áll az Európai Parlament sajtószolgálatának közleményében.
A Brexiten csak veszíthet az Egyesült Királyság és Boris Johnson brit kormányfő azon jelzése sem igaz, hogy ne kellene határellenőrzést bevezetni az Észak-Írország és Nagy-Britannia közötti áruforgalomban – hangsúlyozta észak-írországi Belfastban hétfő este tartott előadásában az Európai Unió Brexit-ügyi főtárgyalója. Michel Barnier azt is rendkívül határozottan kijelentette, hogy hiába törekszik erre az Egyesült Királyság, az EU nem fogja „soha, soha, soha” megengedni, hogy megbontsák az egységes piacát. Közben Ian Lindsay, az Egyesült Királyság budapesti nagykövete a Népszavának adott interjúban nyugtatta a magyarokat azzal kapcsolatban, hogy mi várható a pénteki Brexit után.
Egyebek között a közös uniós piac és költségvetés szerepét hangsúlyozza az a nyilatkozat, amelyet az Európai Unióba 2004 után belépett tizenhárom ország szerdai varsói csúcstalálkozóján fogadtak el - közölte Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő az értekezletet követő sajtótájékoztatón.
Míg Szlovákiában a horgony szerepe miatt nagyban segítette a működőtőke-beáramlást és az exportot az euróbevezetés, addig Szlovéniában csupán a gazdasági fejlettségi számokat nézve katasztrofális volt a pénzcsere hatása, Csehországban pedig bár üzleti fejjel gondolkodik a kormányfő, mégis teljesen átpolitizált a kérdés - ilyen kijelentések repkedtek egy minapi kétnapos bécsi és pozsonyi konferencián, amely az EU- és eurózóna bővítési tapasztalatokat járta körbe. A pénzcsere kérdésében kiváró álláspontot képviselő magyar döntéshozóknak a vegyes régiós vélemények/tapasztalatok bizonyára nem újak, de mégis érdemes ezeket egy csokorba rendezni, főleg amiatt, hogy úgy néz ki: pár év múlva már csak Magyarországon, Lengyelországban és Csehországban nem az euró lesz a hivatalos fizetőeszköz.
Az összes EU-tagállam közül Magyarország a legnagyobb nyertese az uniós tagságnak, így ha összeomlana a közösség, azaz "sima" szabadkereskedelmi övezetig lépne vissza az integráció, az minket viselne meg a legjobban - derül ki a Bank de France mélyreható tanulmányából. Az anyag az áruforgalom alapján minden tagállam esetén bemutatja, hogy mekkora lenne az EU-integráció visszafordításának költsége és egy külön vizsgálat arra is rávilágít: a magyar gazdaságnak fájna a leginkább, ha kilépnénk az EU-ból, azaz minden más tagállam kisebb veszteségekkel megúszná a saját távozását a közösségből.
A GKI vizsgálta az országok gazdasági mutatóit.
Növekedési bajnok lehet az országból.
A vármegyeszékhelyre érkezik a Portfolio ingyenes rendezvénysorozata június 4-én.
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
